Szerda este első alkalommal vettük fel élőben a Tyúkólt, ráadásul egy nagyon különleges vetítéssel egybekötve! Az eseményen a közönség előbb megnézhette Podhradská Lea Apám lánya című filmjét (ami elnyerte a legjobb magyar dokumentumfilm díját a 22. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon), ezt követően pedig a rendezővel és meghívott vendégeinkkel beszélgettünk a film kapcsán nők elleni erőszakról, társadalmi előítéletekről, és a hallgatás okairól. Többek között. Miért beszélgettünk erről? A magyar férfiak alig több mint tizede gondolja azt, hogy a féltékenykedés is a párkapcsolati erőszak része. A bántalmazás társadalmi megítélése visszás és a fizikai agressziót sem tartják az emberek minden esetben erőszaknak. Ezeket a sokkoló tényeket eddig főleg a bántalmazott nőket támogató szervezetek tapasztalataiból tudtuk, nemrég viszont megjelent a PATENT Egyesület és a 21 Kutatóközpont közös kutatása, ami rámutat arra, hogy az egyes esetek mögött társadalmi mintázat húzódik meg, és valóban rendszerszintű a probléma. Kevesen bíznak az igazságszolgáltatás erejében, a legtöbben pedig úgy vélik, a családnak kellene segítenie. Csakhogy a család nem mindig segít. Erről, és még sokkal többről mesél az Apám lánya című film is ( itt megnézhetitek az előzetesét), amelyben a rendező saját, több évtizede eltűnt nővérét, Denit keresi. A történet húsba vágóan érzékletes módon mutatja be nemcsak a bántalmazás, hanem a környezet közönyének hatásait is. Ezt az epizódot a filmvetítés után vettük fel, a rendezővel, valamint Les Krisztinával a PATENT Egyesület, és Kiss Katával a 21 Kutatóközpont szakértőjével beszélgettünk. Mielőtt elkezded hallgatni szólunk, hogy az adás több helyen is spoileres !!4! A filmet december 4-étől a magyar mozikban is vetítik majd, mi mindenképpen nagyon ajánljuk. Bővebben: 00:56 - Különleges ez az adás, nem nekünk kellett megnyomni a gombot! 03:28 - Miért nem elég a tapasztalati tudás, ha erőszakról van szó? Miért kellenek a számok? Mit lehet elérni a kutatással? 07:02 - Magyarországon a nők elleni erőszakot pillanatok alatt relativizálják. 10:40 - A társadalom szerint a családtól remélhetnek segítséget az érintettek. 15:15 - Ezeket a traumákat gyakorlatilag lehetetlen feldolgozni. És a viselkedésminták a családon belül újra is termelhetik magukat. 25:27 - Pozitív eredménynek számít, hogy Magyarországon majdnem mindenki elismeri, hogy a fizikai bántalmazás erőszaknak számít. 29:56 - A féltékenykedés megítélése sokkal visszásabb. A popkultúrában ráadásul sokszor úgy ábrázolják, hogy ennek helye van és romantikus. 34:21 - A film jelenetei, a beszélgetések iszonyú megterhelők, de Lea rengeteg dolgot kivágott az interjúkból, hogy emészthető legyen a végeredmény. 39:21 - Judit Hermann szerint a traumában a legsúlyosabb a hallgatás, a titok és a szégyen. 41:40 - Az áldozatoknak teljesen irreálisnak tűnő megküzdési stratégiákat kell választaniuk, hogy átvészeljék a legnehezebb időszakokat. Ez Deni esetében sincs másképp és a film meg is mutatja, hogyan alakul a személyisége ennek mentén. 44:45 - Deni elmesélte a történetét, de ezzel azokról is mesél, akik már nem tudnak megszólalni. Ez az adás két nappal a Néma Tanúk Felvonulás után jelenik meg, ahol olyan nők történeteit olvassák fel, akiket családon belüli vagy párkapcsolati er
